Alig kezdődött el az új esztendő
Kórusunk táján máris sok a teendő.
Már két hete , hogy új kottát tanulunk,
Városunk napjára egy Kodály-műt gyakorlunk.

Tudjuk , a szerelem igen nagy sze-sze-re-sze-ren-csen-cse
Mert szerelmeséknél sokat fogy a len-csé-ren-csé-ren-csen-cse!
Amúgy a szerelem mindenkit rabbá bánt –
Vagy inkább úgy értsük , hogy e tény babbá ránt?

Következményét szagoljuk e-ge- le-ge -le-ge-get ,
Két hete felülről fújnak őszi szesz-sze-lesz-sze-le-sze-lek.
Nehezen értjük a szö-ve-gö-ve-gö-ve-get –
Irathatunk új szem-öve-gö-ve-gö-ve-get!

Összehordva ennyi ba-dá-ra-dá-ra-dar-ság
Ám nem ez a nagy po-fá-to- tá-lat-lan-ság !
Hanem , hogy hiába gyakoroltunk két hete:
A szervezők azt mondták , nem kell kórus, le vele!

A város napjára úgy kell megjelenni ,
Csak Himnuszt és Szózatot kell énekelni.
A Kállai kettőst így hiába tanultuk
A repertoárból egy időre leírhatjuk.

Nem búsulunk , készülünk az újabb évadra,
Leginkább a Tours-i tortúra-tűrő túrára.
Alig várjuk, feldübögjön a Zhong-Tong busz motorja
S kórusunk a frankok csodás földjét meghódítsa.

Két éve lábunk a cseh vidéket járta
Lábunk előtt hevert aranytornyú Prága
Megfordultunk ősi szép Pardubicében
De időnk nem lóversenyekre ment el.

A kórusversenyen zajos sikert arattunk ,
Több kategóriában második helyezést kaptunk.
Rég volt , szép volt , véget ért örökre.
Már csak a hab emlékeztet a finom cseh sörökre.

Az lett 2010. fontos fegyverténye,
Hogy meglett csapatunk ” Ars Maior” minősítése
Az eredményre nagyon büszkék vagyunk ,
Köszönet érte,  jó Géza karnagyunk !

2011. január 20.